A Professzorok Batthyány Köre 2011. február 18-i közgyűlése egyesületi alapszabályát a következő módosított formában állapítja meg:
1.
1.1 Az egyesület neve: Professzorok Batthyány Köre, rövidítve: PBK (a továbbiakban: Egyesület).
1.2 Az Egyesület székhelye: 1067 Budapest, Eötvös utca 24.
1.3 Az Egyesület működése az ország egész területére kiterjed.
1.4 Az Egyesület tagdíjakból, valamint természetes és jogi személyek adományaiból fedezi kiadásait.
1.5 Az Egyesület nonprofit szervezet, mely bevételeit kizárólag céljainak megvalósítására fordítja.
2.
2.1 Az Egyesület a polgári értékrendet magáénak valló, ezen értékrend érvényesítéséért tenni akaró egyetemi tanárok és egyetemi tanár rangú kutatók (a Magyar Tudományos Akadémia tagjai vagy doktorai) társadalmi szervezete, mely a magyar társadalom problémáira távlatos megoldásokat keresve hozzá kíván járulni a nemzet szellemi energiáinak mozgósításához a nemzet erkölcsi, kulturális, szociális és gazdasági felemelkedése érdekében. Az Egyesület tagjai hisznek a hagyományos polgári erkölcs alapján álló, becsületes és igazmondó közélet lehetőségében, és azt vallják, hogy a nemzet és az egyének felemelkedéséhez a család megerősítése nélkülözhetetlen. Elősegítik a nemzeti múltat és annak tanulságait ismerő, szabad, tudatos polgárok társadalmának létrejöttét Magyarországon.
2.2 Tagjainak tekintélyét, tudását és tapasztalatait felhasználva, az Egyesület elő akarja mozdítani a polgári Magyarország ügyét hitelesen képviselő
társadalmi szervezetek összefogását és terjeszteni akarja eszméit a magyar társadalomban, különösen az ifjú nemzedék körében. Tehetséggondozást végez az egyetemi ifjúság körében, különös
figyelemmel a fogékony hallgatókra.
2.3 Az
Egyesület élni kíván a civil szervezeteket megillető jogokkal (képviselet
kuratóriumokban, egyeztető grémiumokban, stb.).
2.4 Az Egyesület nyilvános és zártkörű előadásokat szervez esetenként külső szakértők, közéleti személyiségek, szakpolitikusok meghívásával, valamint szellemi műhelyeket hoz létre főleg kulturális, tudomány- és oktatáspolitikai elképzeléseinek, javaslatainak kialakítására, bemutatására, megvitatására és terjesztésére. Választ keres a jövőt érintő társadalmi kérdésekre, és véleményét, következtetéseit nyilvánosságra hozhatja.
3.
3.1 Az Egyesület tagja lehet minden magyarországi és külföldi magyar egyetemi tanár és egyetemi tanár rangú kutató (a Magyar Tudományos Akadémia tagja vagy doktora), aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve elfogadja, az Egyesület elveivel, célkitűzéseivel egyetért, ereje szerint közreműködést vállal az egyesületi célok megvalósításában, vállalja a rendszeres tagdíjfizetést, és ezekről írásban nyilatkozatot tesz.
3.2 A tagfelvételről az Elnökség dönt. Új tagokra az Egyesület tagjai tehetnek javaslatot. Az Egyesület legalább három tagja által írásban konkrétumokkal alátámasztva ajánlottak nevét és szakmai önéletrajzát az Elnökség az Egyesület tagjai között nyilvánosságra hozza, hogy a tagok helyeslésüket vagy ellenzésüket az Elnökségnek megírhassák. Az Elnökség elsősorban a tagok véleményét alapul véve hozza meg döntését a felvételről vagy elutasításról. Elutasító határozatát csak a három ajánlóval közli. Ha az Elnökség a felvétel mellett dönt, úgy a jelöltet és az ajánlókat erről írásban értesíti. A jelölt akkor válik teljes jogú taggá, ha az értesítés átvételét követő egy hónapon belül belépési nyilatkozatát, kitöltött adatlapját és arcképét (a tablóba való beillesztés céljából) eljuttatja az Elnökségnek, és az évi tagdíját befizette.
3.3 Az egyesületi tagság a tag halálával, kilépésével vagy kizárásával szűnik meg. A kilépést az Elnökséggel írásban kell közölni. Kizárásról az Etikai Bizottság javaslata alapján az Elnökség a 11.2 pont szerint határoz.
4.
4.1 Az Egyesület tagjai a közgyűlésen azonos szavazati joggal rendelkeznek, tisztségviselőt választhatnak és tisztségviselővé választhatók.
4.2 Az Egyesület tagjai javaslatokat terjeszthetnek elő, bármely más tag által előterjesztett javaslatokról véleményt mondhatnak.
4.3 Erejéhez mérten minden tag köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósításában, a Közgyűlés által meghatározott konkrét célkitűzések végrehajtásában.
4.4 Az Egyesület tagja tagdíjat köteles fizetni, amelynek összegét a Közgyűlés állapítja meg. A tagdíjat évente egy összegben, március 31-ig, postai utalvánnyal vagy banki átutalással kell teljesíteni.
4.5 Minden tagnak kötelessége, hogy az Egyesület tervezeteit, dokumentumait, a működésével kapcsolatosan birtokába vagy a tudomására jutó írásokat, információkat bizalmasan kezelje.
4.6 Miniszteri, államtitkári vagy helyettes államtitkári funkciót vállaló tag az Elnökségnek címzett bejelentésével köteles tagságát funkciójának idejére felfüggeszteni.
5.
a) Közgyűlés
b) Területi csoportok
c) Elnökség
d) Felügyelőbizottság
e) Etikai Bizottság
6.
6.1 Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyet az Egyesület tagjainak összessége alkot. A Közgyűlés határozatképes, ha a taglétszám felénél többen vannak jelen. A Közgyűlést az Elnökség vagy a Felügyelőbizottság hívhatja össze. A Közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével írásban kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a Közgyűlés napja között legalább 8 napnak kell lennie. Közgyűlést évente legalább egyszer kell tartani. Közgyűlést akkor kell tartani, ha az Elnökség szükségesnek tartja, ha a tagok egyharmada írásban igényli, vagy bíróság rendeli el.
6.2 A Közgyűlés elnöke az Egyesület elnöke. Akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti, vagy ha mindketten akadályozva vannak, a Közgyűlés levezető elnököt választ. Levezető elnök vezeti a Közgyűlést olyan napirendi pontok tárgyalásakor is, melyekben az elnök érintett. A levezető elnököt a Közgyűlés választja nyílt szavazással, a jelen levő tagok számának felénél több támogató szavazattal (egyszerű többséggel).
6.3 A Közgyűlés nem nyilvános, azon általában csak az Egyesület tagjai vehetnek részt. Az Egyesület elnöke azonban dönthet úgy, hogy a tagokon kívül más személyt vagy személyeket is meghív tanácskozási joggal. A Közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, a jelen levő tagok egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a Közgyűlés elnökének szavazata dönt. A Közgyűlés dönthet úgy is, hogy egyes kérdésekben kétharmadra növeli a szükséges szavazatok arányát (minősített többség). Minősített többség szükséges a 6.6 pontban megjelölt esetekben is.
6.4 A Közgyűlés személyi kérdésekben, valamint ha a tagok közül legalább 5 kéri, titkosan szavaz. Az elnök a szavazás idejére szünetet rendel el, hogy a tagok elkülönülve, befolyásmentesen szavazhassanak. Személyi kérdésekben a tartózkodást "nem" szavazatnak kell tekinteni.
6.5 A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) az alapszabály elfogadása és módosítása,
b) a tisztségviselők megválasztása,
c) az éves költségvetés elfogadása,
d) az éves program kialakítása és elfogadása,
e) az Elnökség által készített éves beszámoló elfogadása, figyelembe véve a Felügyelő Bizottság véleményét,
f) a területi csoportok elismerése, a csoportok minimális létszámának meghatározása,
g) az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása,
h) az Egyesület feloszlásának kimondása,
i) az éves tagdíj megállapítása.
6.6 Az alapszabály módosításának, valamint az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének kérdésében a határozatképes Közgyűlésen jelen levők 6.3 pont szerinti minősített többsége szükséges.
6.7 Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben abban az esetben határozatképes, ha a megjelentek száma a teljes taglétszám 25%-át eléri, és az eredeti meghívóban felhívták a tagok figyelmét a távolmaradás ezen következményére. A megismételt Közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - közgyűlés időpontját követő 30 napon belüli időpontra kell összehívni, kizárólag az eredeti napirenddel. Ez az időpont az eredeti Közgyűlés meghívójában is kitűzhető, és az eredetileg meghirdetett napon is lehet.
6.8 Ha a második közgyűlés is határozatképtelen, ez a csonka közgyűlés is állást foglalhat az elé terjesztett kérdésekben. Az ilyen állásfoglalás utólagos elektronikus szavazás alapján válik elfogadott döntéssé. Az Elnökség az állásfoglalást és a megelőző diszkussziót elektronikus körlevélben röviden ismerteti, ehhez a jelenvoltak hozzászólhatnak, a többiek pedig egy héten belül leadhatják elektronikus szavazatukat. Ha a távol maradtak szavazataival együtt a tagságnak több mint 50%-a szavazott, a jelenvoltak és a távol maradtak szavazatainak együttes kiértékelése nyomán a döntés megszülethet. Személyi kérdésekben ilyen döntést nem lehet hozni.
6.9 A vitában és a határozathozatalban nem vehet részt olyan személy, aki vagy akinek házastársa, fel- vagy lemenő rokona a határozat tárgyában érintett.
6.10 Az egyesület egészét érintő kérdésekben (például egyesületi nyilatkozatok) a tagság az elnökség határozata alapján a Kör e-mail listáján elektronikusan is véleményt nyilváníthat. Az ilyen vélemény csak jelentős többség esetén emelkedik határozati rangra: az előre jelzett ésszerű határidőn belül 10-nél több ellenvélemény új eljárást von maga után; ennél kevesebb, de 3-nál több ellenvélemény esetén az elnökség dönt, 3 vagy kevesebb ellenvélemény esetén a Kör határozatát (például nyilatkozatot) elfogadottnak kell tekinteni.
7.
Az Egyesület a működés hatékonyságának növelésére területi csoportokat hozhat létre. A csoportok minimális létszámát a Közgyűlés határozza meg. A csoport megalakulását a Közgyűlés fogadja el. A csoport 3 évre megválasztott elnöke - aki folytatólagosan legfeljebb egy alkalommal választható újra - teljes jogú tagja az Elnökségnek. A területi csoport a működési rendjét maga határozza meg.
8.
8.1 Az Egyesület tisztségviselői az Elnökség, a Felügyelőbizottság és az Etikai Bizottság tagjai. Az Egyesület tagjai az Egyesületben egyidejűleg csak egy tisztséget tölthetnek be. A tisztségviselőket a Közgyűlés választja.
8.2 A tisztségviselők választásakor a jelölteket háromtagú eseti jelölőbizottság terjeszti a Közgyűlés elé. A jelölőbizottság tagjaira az elnök tesz javaslatot. Javaslatát a tagoknak körlevélben a Közgyűlés előtt legalább egy hónappal kell eljuttatnia, és a tagoknak ezt elektronikus levélben kell elfogadniuk vagy elutasítaniuk. A javaslatot a körlevélre válaszolók egyszerű többségével elfogadottnak vagy elutasítottnak kell tekinteni. Elutasítás esetén az elnök 8 napon belül újabb bizottságra tesz javaslatot. A jelölőbizottság csak azokat a jelölteket terjesztheti elő, akik előzőleg nyilatkoztak a jelölés elfogadásáról. Egy-egy helyre általában legalább 2 jelöltet kell állítani. A Közgyűlésen a jelölőbizottság vagy bármely jelen levő tag kiegészítő helyi jelölést tehet, függetlenül attól, hogy előzőleg a jelölőbizottság tudott-e minden helyre legalább 2 jelöltet állítani. Az így jelölt tag akkor kerülhet fel a jelöltek listájára, ha jelen van, a jelölést elfogadja, és a listára való felvételével a jelenlevők egyharmada nyílt szavazáson egyetért. Ha egy helyre a jelölőbizottság nem tudott legalább két jelöltet jelölni, akkor a levezető elnöknek fel kell szólítania a jelenlevőket a fent említett helyi jelölésre. Ha ez a felszólítás sem vezet további jelölt állítására, a választást egy jelölttel is le kell folytatni. Ugyanazokra a tisztségekre történt többes jelölés esetén azok a szavazólapok érvényesek, amelyeken a megszavazott jelöltek száma nem haladja meg a választandó személyek számát. A jelöltek a kapott érvényes szavazatok számának sorrendjében tekintendők megválasztottnak. Szavazategyenlőség esetén az érintettekre vonatkozóan újabb szavazási fordulót kell tartani.
8.3 A tisztségviselők megválasztásakor lehetőleg úgy kell eljárni a folyamatosság érdekében, hogy minden tisztújításkor minden testületben legyen újraválasztott tag. Egy tisztségviselő azonban folyamatosan legfeljebb két ciklusban töltheti be ugyanazt az egyesületi tisztséget.
8.4 A tisztségviselők az Egyesület vezetését gondosan, az Egyesület érdekeivel összhangban kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, a Közgyűlés által hozott határozatok vagy kötelességük vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.
8.5 A tisztségviselő megbízatása megszűnik a megbízás időtartamának lejártával, visszahívással, lemondással, elhalálozással.
8.6 A tisztségviselő visszahívható, ha feladatát három hónapot meghaladóan egyáltalán nem vagy nem megfelelően látja el. A tisztségviselő visszahívása a megválasztásával azonos eljárás szerint történik. A visszahívást az Elnökség, a Felügyelőbizottság, az Etikai Bizottság vagy a tagok egynegyede kezdeményezheti. Ha egy tisztségviselő fél évnél nem hosszabb ideig akadályoztatva lesz, helyére a testülete ideiglenesen más tagot kooptálhat.
8.7 A tisztségviselő bármikor lemondhat tisztségéről. Ha azonban az Egyesület működőképessége megkívánja, és a tisztségviselő képes munkáját folytatni, a lemondás csak annak bejelentésétől számított 60. napon válik hatályossá, kivéve, ha a Közgyűlés az új tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában és az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.
8.8 Az Egyesület tisztségviselői tisztségüket díjazás nélkül látják el.
9.
9.1. Az Elnökség az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve. A Közgyűlés 3 éves időtartamra titkos szavazással választja meg az Elnökség 5 tagját. Ez az 5 tag az elnök, az alelnök, a titkár és további két tag. Egy póttagot is meg kell választani, aki az Elnökség valamely tagjának tartós akadályoztatása esetén helyébe lép. A választás lépcsőzetesen történik: először az elnököt, majd az alelnököt, a titkárt, végül a két további tagot és a póttagot kell megválasztani. Az Elnökség a területi csoportok elnökeivel kibővül, és létszáma a területi csoportokban lezajló választásokkal lesz teljes.
9.2. Két Közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség feladata a Közgyűlések előkészítése és összehívása is. Tevékenységéről, döntéseiről, intézkedéseiről a Közgyűlésnek köteles írásbeli beszámolót készíteni a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásainak megfelelően, és véleményezésre a Közgyűlés előtt legalább 8 nappal a Felügyelőbizottságnak megküldeni.
9.3 A Közgyűlés megvitatja az Elnökség programjavaslatait, és a program kialakításában maga is részt vesz.
9.4 Az Egyesületet terhelő kötelezettségek vállalásáról és az Egyesületet megillető jogok szerzéséről - beszámolási kötelezettség és a Felügyelőbizottság tájékoztatása mellett - az Elnökség dönt.
9.5 Az elnök jog- és feladatkörébe tartozik az Egyesület önálló képviselete, az Elnökség üléseinek összehívása, a döntések nyilvánosságának, az érintettekkel való közlésének és az iratbetekintés jogának biztosítása. Az elnök akadályoztatása esetén az Elnökséget az alelnök és a titkár együttesen hívják össze. Az Elnökséget bármely két elnökségi tag kívánságára össze kell hívni; az összehívás két hetet meghaladó elmaradása esetén a titkárnak kell intézkednie.
9.6 Az alelnök az elnök akadályoztatása esetén annak jogkörét gyakorolja, az Egyesület képviseletét azonban csak a titkárral együtt láthatja el.
9.7 A titkár felelős az Egyesület iratainak, bevételi és kiadási bizonylatainak, az Egyesület elektronikus levelező és nyilvántartási rendszerének kezeléséért, a tagfelvételek adminisztrációjáért, és a 9.6 pontban írtak szerint az alelnökkel együtt gyakorolhatja az egyesület képviseletét.
9.8 Az Elnökség ülései nem nyilvánosak, de az elnök bárkit meghívhat azokra tanácskozói joggal. Ha az elnök az Elnökségen kívülről kér fel szóvivőt, ő állandó meghívott lesz. Az ülésre meg kell hívni tanácskozási joggal a Felügyelőbizottság elnökét is, aki a Felügyelőbizottság bármely tagjával képviseltetheti magát. Az Elnökség szükség szerint - de évente legalább négyszer - tart ülést. Az Elnökség ülésére minden elnökségi és tanácskozási jogú tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 nap legyen.
9.9 Az Elnökség határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. Határozatait az Elnökség általában egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Személyi kérdésekben a szavazást titkosan, a 6.3 ponttal összhangban kell lebonyolítani.
9.10 A vitában és a határozathozatalban nem vehet részt olyan személy, aki vagy akinek házastársa, fel- vagy lemenő rokona a határozat tárgyában érintett.
9.11 Az Elnökség egyebekben maga határozza meg működési rendjét, munkamegosztását.
10.
10.1 Az Egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzését 3 tagból álló Felügyelőbizottság végzi. A Felügyelőbizottság tagjait a Közgyűlés a kiküldött eseti jelölőbizottság javaslata alapján titkos szavazással választja. Választáskor egy póttagot is meg kell választani, aki a Bizottság valamely tagjának tartós akadályoztatása esetén helyébe lép. A javaslatnak legalább 6 tagot kell tartalmaznia. A Felügyelőbizottság megbízatása 3 évre szól.
10.2 A Felügyelőbizottság testületként jár el, tagjai sorából elnököt (az elnök tartós távolléte esetére elnökhelyettest is) választ. A tartós akadályoztatást az érintett tag írásban köteles az elnöknek (illetve az elnökhelyettesnek) bejelenteni.
10.3 A Felügyelőbizottság írásbeli jelentést készít a Közgyűlés részére a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti elnökségi beszámolóról.
10.4 Munkájához a Felügyelőbizottság bármely tisztségviselőtől jelentést, tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá megvizsgálhatja az Egyesület könyveit és iratait, szükség esetén szakértőt kérhet fel, akinek a díjazása az Egyesületet terheli.
10.5 A Felügyelőbizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet (a Közgyűlést vagy az Elnökséget) tájékoztatni, és annak 30 napon belüli összehívását kezdeményezni, ha tudomást szerez arról, hogy az Egyesület működése során olyan szabálytalanság vagy az Egyesület érdekeit súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása vagy enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé. Ha ez a határidőn belül nem történik meg, a vezető szerv összehívására a Felügyelőbizottság is jogosult. Ha a vezető szerv a szabályszerű működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelőbizottság köteles tizenöt munkanapon belüli időpontra összehívni a Közgyűlést.
10.6 A Felügyelőbizottság ülése határozatképes, ha minden (tartós távollét esetén két) tagja jelen van. A Bizottság elnökének távollétében a Bizottság nem hozhat érvényes határozatot. Határozathozatal során szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
10.7 A Felügyelőbizottság tagjai e minőségükben személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelőbizottság tagjait az Egyesület tagjai nem utasíthatják eljárásra, de bejelentést tehetnek, ha a Felügyelőbizottság hatáskörébe tartozó tény jutott tudomásukra.
10.8 A Felügyelőbizottság üléseit elnöke hívja össze és vezeti. Ülés összehívását - az ok megjelölésével - a Felügyelőbizottság bármely tagja, valamint az Egyesület elnöke írásban kérheti a bizottság elnökétől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a Felügyelőbizottság ülésének 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a kérelmező maga jogosult az ülés összehívására.
10.9 A Felügyelőbizottság minden tagja köteles a bizottság többségi álláspontját képviselni, attól esetleg eltérő egyéni véleményét senkivel sem közölheti
10.10 A Felügyelőbizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.
11.
11.1 Az Etikai Bizottságot, mely 3 tagból áll, a Közgyűlés választja 3 éves időtartamra a kiküldött eseti jelölőbizottság javaslata alapján. Választáskor egy póttagot is meg kell választani, aki a Bizottság valamely tagjának tartós akadályoztatása esetén helyébe lép. A javaslatnak legalább hat nevet kell tartalmaznia. A megválasztott három tag maga közül elnököt (az elnök tartós távolléte esetére alelnököt is) választ. Az Etikai Bizottság testületként jár el. Az Etikai Bizottság határozatképes, ha legalább két tagja jelen van. A tartós távollétet az elnöknek (illetve az alelnöknek) írásban kell bejelenteni és indokolni.
11.2 Az Etikai Bizottság az Egyesület bármely tagja által az Elnökséghez bármely tag ellen írásban benyújtott vétségi panaszt az Elnökségtől átveszi, az érintettet meghallgatja, a panaszban közölt és az érintett által előadott tényeket megvizsgálja, majd írásbeli javaslatot tesz az Elnökségnek az intézkedésre. Az Elnökség az ügyben határozatot hoz, amelyet az érintett tag(ok)nak kézbesít. A határozat lehet felmentő vagy elmarasztaló. Az elmarasztaló határozat lehet figyelmeztetés vagy kizárás. Az Elnökség elmarasztaló határozata ellen az érintettek bármelyike fellebbezéssel fordulhat a Közgyűléshez.
11.3 Az Etikai Bizottság a titkár bejelentése alapján a 11.2 pont szerinti eljárást kezdeményezi azon egyesületi tag ellen, aki a titkár felszólítása ellenére tagdíjfizetési kötelezettségét egy évet meghaladó ideig nem teljesíti.
11.4 Az Etikai Bizottság minden tagja köteles a tudomására jutott bizalmas adatokat, körülményeket titokban tartani, beleértve a Bizottság álláspontjának kialakítása során megismert véleményeket.
12.
12.1 A Közgyűlés és az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A Közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyvet a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt két tag hitelesíti.
12.2 A titkár gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség által hozott döntések naprakész nyilvántartásáról, amelyből megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya.
12.3 Az elnök a Közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek valamely meghatározott tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, vagy valamely meghatározott harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érintenek, a döntés meghozatalától számított 30 napon belül az érintettel írásban közli. Egyebekben az Elnökség és a Közgyűlés határozatait elektronikus körlevélben kell a tagság tudomására hozni.
12.4 Elektronikus körlevél formájában kell nyilvánosságra hozni az Egyesület működéséről és pénzügyeiről szóló elnökségi beszámolókat is.
12.5 Az Elnökség az Egyesület tagjaira vonatkozó adatokat köteles bizalmasan kezelni.
12.6 Az Egyesület azon tagjai, akiknek nem áll rendelkezésére elektronikus levelezési rendszer, írásban kérhetik, hogy a nekik szóló leveleket postán kézbesítsék.
12.7 Az Egyesület iratait az Egyesület székhelyén kell tárolni, és öt évig megőrizni. Felelős: a titkár.
12.8 Az Egyesület irataiba az Elnökség tagjai és az általuk írásban adott eseti engedély alapján az Egyesület tagjai tekinthetnek be. Ezen túlmenően az elnök köteles jogszabály által felhatalmazott bármely szerv által írásban kért iratbetekintést a jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőn belül biztosítani.
13.
13.1 Az Egyesület képviseletére az elnök önállóan, az elnök akadályoztatása esetén az alelnök és a titkár együtt jogosult. Az elnök konkrét ügyekben azonban képviselettel bízhatja meg írásban az Egyesület bármely tagját. Ha az elnök vagy az Elnökség szükségesnek tart az Egyesület nevében nyilatkozatot közzétenni a médiában, akkor erről a szándékáról körlevélben ki kell kérnie az összes tag véleményét, közölve a nyilatkozat javasolt szövegét. Ha a közzétételt a választ adó tagok többsége (egyszerű többség) nem támogatja, akkor a közzététel csak a támogatók nevének feltüntetésével történhet meg. Az Elnökség azonban a maga nevében is nyilatkozhat, ha nem tartja szükségesnek vagy idő híján lehetségesnek a tagság véleményének kikérését.
13.2 Az elnök, az alelnök és a titkár közül bármelyik kettő együttesen jogosult az Egyesület bankszámlája felett rendelkezni. Az Elnökség rajtuk kívül jogosult további személyek számára megadni az Egyesület bankszámlájához való hozzáférés jogát, de átutalni, készpénzt felvenni mindig csak két személy együttes lépése alapján lehetséges, akik közül az egyik az elnök, az alelnök és a titkár valamelyike. A számlába betekinthet a könyvelő és az adminisztratív segítő is.
14.
Az Egyesület vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
15.
15.1 Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, anyagi támogatást pártoknak nem nyújthat és anyagi támogatást nem fogadhat el ilyenektől.
15.2 Az Egyesület a bírósági nyilvántartásba vételével jött létre.
15.3 Az Egyesület megszűnhet feloszlásának kimondásával, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, bírósági feloszlatással vagy a megszűnés bíróság által való megállapításával. Az Egyesületnek az E. tv. 21. szakasza 1. bekezdése szerinti megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyona a Batthyány Alapítványra (1067 Budapest, Eötvös utca 24.) száll az Egyesület céljaival összhangban levő feladatok támogatására.
15.4 A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. rendelkezései az irányadók.
Kelt Budapest, 2011. február 18. napján.
az Egyesület képviseletében:
Dr. Lovas Rezső
az Egyesület elnöke